Admin bejelentkezés

Főoldal

Kedves Olvasóimnak olyan műveket kínálok, melyekben az élet apró eseményeit ismerhetik meg, amik mellett gyakran észrevétlenül haladunk tovább. Az orosz irodalom ihlette lelki vívódást igyekszem bemutatni, amiben kivétel nélkül minden egyes ember szenved olykor olykor élete során.

Azok az emberi értékek, amiket már az ókori filozófusok is megmondtak, azokkal dolgoznak a mai napig is az írók, költök. Én is ezeket az értéket vetettem papírra, melyben nekem a fő mag a hit. Itt nem egy felekezetről, vagy vallásról van szó, hanem annak a hite, hogy valami átfogó erő összetartja az összes élőlényt egymással. Ennek csírái mi emberek vagyunk, akik törekszenek gyökereiktől megszabadulni és minél nagyobb szárnyakat "növeszteni". Ez a vonás jellemző ránk. A sikert, az elismerést, a büszkeséget akarjuk elérni minden áron.

De mi lesz a gyökerekkel? Hisz azokban rejlenek az értékek, amit a természettől, valami nálunk nagyobb erőtől kaptunk. Késztetést érzek magamban, hogy ezeket az értékeket minél inkább hangsúlyozzam mindig más kontextusban. A célom az, hogy az olvasómban felelevenítsem a már benne levő értékeit és azokat maximálisan meg tudja osztani majd mással is. Az első könyvemtől eltekintve novellás köteteket írok.

Hogy miért pont novella? Ez tökéletes arra, hogy akár csak néhány szereplő segítségével egy frappáns, illetve lelket megrendítő konklúzióhoz jussak. A történeteimet leginkább a "megható" szóval tudnám jellemezni.

Szeretem nagyon a gyermek világot is, ezért sokszor gyerekek a főszereplőim, azonban ettől függetlenül nem gyerekkönyvek, hanem ifjúsági könyvek, valamint szépirodalom művek.

A világ egyik legnagyobb írója, Charles Dickens, állítólag mindig Észak irányába ült le írni. Nos, én sosem tudtam az irányokban kiigazodni, ezért talán ez a módszer, hogy élet megváltó műveket írjak nem fog beválni. Viszont zárómondatként azt mondanám, hogy nem az a szólás a fontos, hogy a "remény hal meg utoljára" - mert akkor nem is kellene tennem semmit, csak várni, hogy egyszer nagy közönséghez jussanak el a gondolataim - hanem a kitartásnak kell minket az örökké valóságba kísérni, mert nélküle a remény szárnyai fölöslegesek.

Bach Dór Toccata - Koller Eszter Előadásában